• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Református temető

„Az elmúlás az élet vitathatatlan része. Ez az a pillanat, amikor megtanuljuk, hogy nincs befolyásunk olyan dolgok felett, amiről úgy gondoljuk, hogy kézben tartjuk.”

(Stephanie Ericsson)

KECSKEMÉTI REFORMÁTUS TEMETŐ

A városban ma már ez az egyetlen megmaradt református temető. Területét a Budai út (5-ös számú főút) – Akadémia körút – Irinyi utca – Teleki László utca határolja. Két bejáraton juthatunk be a sírkertbe. Az Irinyi utcából az ügyfélszolgálati iroda és az imaház felől, valamint a Szent Imre utcából a Budai út felöli bejáraton. Ez utóbbi közelében épült a ravatalozó épület és a gépkocsi parkoló.

A 9,3 hektár nagyságú sírkertet a dús növényállománya és a történelmi emlékekben való gazdagsága teszi különlegessé.

 A TEMETŐ RÖVID TÖRTÉNETE

A történelem során ránk maradt temetkezési emlékek tanúsítják azt az élők és holtak közötti mély emberi kapcsolatot, amelyről lehet, hogy nem akarunk tudomást venni, de a világ temetkezési helyei, temetői mégis cáfolhatatlanul szembesítenek vele.

Ezt a szoros kapcsolatot mutatják a középkorban épült templomok cintermeiben – templomudvarokban – létesített temetők. A cinterem, mint – alvóhelyet jelentő – templom körüli temető, a települések közösségi életének központja volt.

A vallásos felfogás szerint kialakult, megszokott rend  – a lakosság lélekszámának növekedése, a templomudvarokban jelentkező temetési helyek hiánya és a járványok miatti egészségügyi követelmények szigorítása következtében – a XVIII. század közepére teljesen megváltozott.

A szabályozást Mária Terézia királynő 1775-ben – a temetők és a temetkezés új rendjére – kiadott pátense jelentette. A rendelet szigorú előírásokat tartalmazott a temetők létesítésének és az elhunytak eltemetésének feltételeiben is. Ez a rendelet tiltotta meg a templomudvarokban történő temetkezést.

Új temetőket csak a lakóövezeten – város körüli   árkon – kívül lehetett létesíteni.

Kecskeméten a XVIII. században hét helyen nyitottak felekezeti temetőt. A század végén négy református temető volt a városban.

A Budai úti református temető létesítési időpontját Csali Szabó István egyháztag testamentumával lehet meghatározni. Őt temették el elsőként ebbe a temetőbe 1778. február 12-én Vég Veresmarti Sámuel – a későbbi püspök – szolgálatával.

A létesítéstől napjainkig eltelt időszak három, egymástól alapvetően különböző részre osztható.

1.      A TEMETŐ FOLYAMATOS – a létesítés célját betöltő – MŰKÖDÉSI IDŐSZAKA (1778-1964)

A járványok, a háborúk és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is a folyamatos fejlődés jellemezte a temetőt. Területe 1,3 hektárról 11,1 hektárra növekedett.

- A mai ravatalozó épület közelében 1878-ig egy fából készült szín állt, benne szószékkel.

- A város temetőiben 1886-ig nem voltak ravatalozó épületek. A kialakult szokás szerint az elhunytat lakóházánál ravatalozták fel. A temetőbe fekete posztóval bevont gyászszekéren szállították, a pap és a gyászolók kíséretével.

- 1886-ban épült a halottasház, és ezzel egyidőben megszűnt a lakóháznál történő ravatalozás.

- 1918. március 3-án a „Protestáns Egyesületben” Katona József szőlőszövetkezeti igazgató felhívta a figyelmet a temető fokozottabb gondozására és a sírok virággal történő beültetésére.

- 1918-ban elkészült a HŐSI EMLÉKMŰ

- 1924-ben Merász József építési vállalkozó és Tiringer Ferenc aranykoszorús műlakatos kovácsmester megépítették a Budai út és a Mária köz (ma Teleki László utca) felől a kerítést.

- 1934-ben épült a Szappanos Mauzóleum.

- A temető útjait a parcellák geometrikus kialakításával egyidőben fasorokkal ültették be. Döntően tájegységi lombhullató fákat ültettek (akác, juharfélék, vadgesztenye, hárs, rezgőnyár, nyugati ostorfa), de megtalálhatók az örökzöldek is.

- A templomkertből és a megszűnt temetőkből áthelyezett síremlékek, szarkofágok ma is láthatók a ravatalozó épület közelében.

A temető zavartalan működését biztosító munkálatokat, az egyháztanács által alkalmazott temető-felügyelő irányította.

A temető rendjére előírtakat a kecskeméti református egyház „SZABÁLYZAT”-ban rögzítette.*

2. TEMETŐ A LEZÁRT IDŐSZAKBAN

- 1964. május 1-jén a város KÖZTEMETŐT nyitott a Békefasor végén.

- 1964. június 30-án a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatával a város minden felekezeti temetőjét lezárta.

A lezárást követően megkezdődött a temető területének kurtítása. Először a Széchenyi városi tömblakások I. ütemének építéséhez, majd a Fűtőmű, a SZÜV-KSH és a sportpálya létesítmények építéséhez történt kisajátítások után a terület 7,6 hektárra csökkent.

A Városi Tanács megrendelésére 1976-ban dr. Mayer Antalné táj- és kertépítész mérnök elkészítette a terület pontos állapottervét és az újrahasznosítás – sportpark - vázlattervét. Térképet készített a temető növényállományáról és a megőrzésre javasolt sírokról és síremlékekről.

Az eltemetettek hozzátartozóit hirdetések útján tájékoztatták az exhumálás és más temetőkbe történő újratemetés lehetőségéről.

Itt voltak eltemetve: Lestár Péter polgármester, Muraközy János festő, Katona Zsigmond szőlő- és gyümölcsnemesítő, Mátyási József költő, Hankovszky Zsigmond szőlő- és gyümölcsnemesítő is. Sírjukat 1971-1979 között a város helyeztette át a Köztemetőbe. Úgy látszott, hogy a temető sorsa végleg megpecsételődött.

A reménysugarat jelentő változást az Egyházközség és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága között 1984-ben létrejött megállapodás jelentette. Az Egyházközség kezdeményezésére a területből 1,6 hektár nagyságú területet, kegyeleti sírkert létesítése céljából az Egyházközség tulajdonába adtak. Ez volt a temető tervezett kiürítése előtt az egyetlen lehetőség, hogy a mindent eltörölni szándékozó politikai akarat ellenére a még akkor meglévő, a temető történetét hordozó kulturális örökség megmaradjon.

Az Egyházközség megrendelésére 1986-ban elkészült a KEGYELETI SÍRKET rendezési terve. Ekkor már – 22 évvel a lezárást követően – a város szép sírkertje a tömeges exhumálások, az elburjánzott, átláthatatlan növényzet és a hiányos kerítés miatt a megszűnéshez közeli, elhanyagolt állapotba került.

Az Egyházközség Presbitériuma - látva a kialakult állapotot - 1989-ben határozatában kérte a várostól a temető üzemeltetési jogának visszaállítását.

Az Egyházközségnek a temető újrahasznosítására készített tervét elfogadták, és a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2289-2/1990. számú határozatával a terület felhasználási engedélyét megadta.

3. A TEMETŐ ÚJRAINDÍTÁSÁTÓL NAPJAINKIG

A jóváhagyott intézkedési tervek alapján megkezdődtek az üzemeltetés feltételeihez szükséges beruházási munkálatok. A sírhelyek rendelkezési jogának újraváltása 1992. július 1-től vált lehetővé. Az Egyházközség megbízást adott Neuhauser László építészmérnöknek a minden igényt kielégítő új ravatalozó tervezésére. A város anyagi támogatásával megépített ravatalozó ünnepélyes szentelésére 1999. szeptember 9-én került sor. Ettől az időponttól a tisztességes és méltó temetés feltételei újra adottak.

A sírkert rehabilitációja 1992-ben az újraindítással kezdődött. Az elöregedett fák leváltása, a régi síremlékek felújítása, a történelmi emlékeket hordozó sírkövek megőrzése – panteonba helyezése – folyamatosan történik.

A ravatalozó felöli bejáratnál gépkocsi parkoló épült, és mellette folyamatosan formálódik a kegyeleti park.

Megújult az Irinyi utcai bejáratnál az iroda, megszépült az imaház és környéke. Kialakításra került egy kegyeleti bemutatóterem, és épült egy új vizesblokk.

A Megyei Jogú Város Közgyűlése, dr. Sárközy István alpolgármester javaslatára, a temetőben lévő sportpályát megszüntette és a területet visszaadta az Egyházközség kezelésébe, ahol 6 koporsó befogadására alkalmas sírboltok épültek. Ide tervezi az egyház a Széchenyi városi templom (altemplomában urnatemető) és a hamvszóró megépítését is.

Ma ebben a temetőben a hagyományos koporsós temetés mellett, az urnák különböző elhelyezési lehetőségei is megtalálhatók.

Gyakran kérdezik: Ebbe a temetőbe csak reformátusokat lehet temetni?

A temető nyitott. A polgárok vallási, etnikai hovatartozásuktól függetlenül, szabad akaratuk szerint választhatják a temetőt szeretteik nyughelyéül.

Az eltelt 17 évben sok család helyeztette vissza szeretteik sírját, és sokan kérték a lejárt temetési helyekről elhozott hamvak elhelyezését is. Az újratemetettek száma (2008. december 31-ig) 253 fő.

A 2004-ben bevezetett Temető Regiszter programmal biztosítható a pontos nyilvántartás.

A temető üzemeltetését 2007-től a Hirös Temetkezési Kft látja el.

Az a fejlődés, amely az utóbbi években a jó együttműködés eredményeként kialakult az egyház presbitériuma és az üzemeltető között, biztatást és lelki megnyugvást ad mindenki számára. A város működő felekezeti temetőjeként, őrzi a régi emlékeket, ugyanakkor a kor követelményeihez is alkalmazkodva szép és nyugodt környezetet biztosít az elhunytaknak és hozzátartozóiknak.

„Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot…

Ha csak ebben azt életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.

Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.”

                                                              (1. Kor 15, 1; 19-20)

 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"