• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Sz. Tóth Gergely ünnepi beszéde
Tisztelt ünneplő Közönség, kedves Testvérek!

Ma 325 éve, 1684 decemberében gyűltek össze eleink, itt ebben a templomban az Ige hallgatására és hálaadásra azért, hogy Isten megengedte, hogy felépüljön az Ú háza, ez a templom.  
Most, amikor meghatottan emlékezünk erre a napra, idézzük fel röviden a templom történetét. Azonban, hogy teljes mélységükben értékelhessük azokat az eredményeket és értékelhessük eleink áldozatos szeretetét az ügyben, - hogy megpróbáltatások és akadályok között véghezvitték, amit elkezdtek, - vessünk néhány pillantást az akkor társadalmi viszonyokra, melyek között helytállniuk kellett.
A templomépítés I. Lipót császár uralkodásának idejére, 1657 és 1705 közé esett. Elég néhány esemény megemlítése a korból, hogy lássuk a történelmi hátteret. Ilyen a vasvári béke, a Wesselényi féle összeesküvés, Caraffa eperjesi vésztörvényszéke, Buda visszafoglalása és és a Rákóczi szabadságharc. Ahhoz, hogy életszerű legyen templomi táblánk szövege a”véres, háborús esztendőkről”, röviden megemlítek néhány Kecskemétet érintő csapást 1684-ig.
1683-ban Bécs meghódítására vonuló török csapatok tatár segédhada fosztotta ki Kecskemétet, elhajtva az állatállományt és meggyilkolva sok gazdát. Utána megjelentek a kurucok Thököly vezérlete alatt. A „vendégeskedés” a városnak 100 ökörbe és temérdek borba került. Ezután Caraffa generális hajtatott be a városon katonái számára hadi élelmezést. 1684-ben Lotharingiai Károly Budát ostromló hadai élték fel a város tartalékait, majd egy tatár had szállta meg a vidéket. 1686-ban a Szolnokot megszálló Merey tábornok élelmezésére fizetett a város több, mint 120.000,-Ft-ot. A következő években is hol a török, hol a császári csapatok dúlták fel és fosztogatták a várost, vagy éppen saját földesurai és a vármegye zsarolta.
Templomunk történetét kezdjük azzal az „egyességlevélel”, amelyet 1564-ben Végh Mihály bíró házánál kötöttek a „Luther körösztyének” a „pápista hitben valókkal”, - ahogy a levél fogalmazza- az öreg templom közös használatára. A közös használat 1578-ban azzal szűnt meg, hogy őseink a korábban közösen használt templom kerítésén belül fából építettek maguknak templomot,ami azonban 1678-ban egy, a város nagy részét is megemésztő tűzben leégett.  Amint a krónika írja, ezután jó darabig a leégett templom helyén lévő cinterembe jártak istentiszteletre.  A „cinterem” ugyan alapjában temetőt jelent, de jelentette a templomnak azt a kőből épült bejárati részét is, ahol a temetésre készülők összegyűltek. Így tehát feltételezhetjük, hogy annak a fatemplomnak volt egy kőből épült alapja is – ezt az Entz, Genton, Szappanos féle, Kecskemétről írt monográfia is felveti – mely a korábbi templomnak alapját képezte és talán XV. Századi eredetű is lehetett.

1680-ban, az addigra megerősödött „ Kecskeméti Reformata Eklézsia” kőtemplom építését határozta el, melyre szerződést kötött a debreceni Kőmíves András, Kőmíves László és Kőmíves Máté mesterekkel. Pontosan meghatározták az építendő templom méreteit is. Hossza 50 sing, szélessége 22 sing, magassága 12 sing legyen, amit templomunk mai mértékének is megfelel. Ha ehhez hozzátesszük, hogy kikötötték: „Belül a templomban lészön hat kűláb a templom közepiben”, templomunka mai méreteire ismerhetünk. 1682-ben újabb építési szerződést kötettek egy „prédikáló széknek kűbül megépítésére, bolthajtás megépítésére, s az eredetileg 21 sing magasságú torony 13 singel való „rárakására”. Mindezekhez természetesen nagy anyagi erőre volt szükség, s ezért országos gyűjtést hirdettek, nem is eredménytelenül. Sok gyülekezet természetbeniekkel, mások aranyakkal, tallérokkal és garasokkal járultak a költségekhez. Kecskemét városa maga „hatvahat tallért tizönkét pénzt” adott. Ezek nagyságát mai árfolyammal felmérni bajos lenne. Ha garasokról hallunk, valami „garasos” mértékre gondolunk, s nem az akkor vastag ezüstpénzre. A tallérról tudjuk, hogy akkor a tallér egy közel három dekás ezüstpénz volt, s vásárló értékét is ismerjük: egy pá ló 20 tallér, egy köböl /93 liter/ búza 4 tallér, két pár csizma 3 tallért ért. De kellett is az adomány, mert a templomépítési engedélyeket nem adták ingyen. A Magas porta engedélyéért két bátor kecskeméti egyháztag utazott Konstantinápolyba. Kovács István és Mohácsi Halász Miklós. Hazaküldött leveleikből kitűnik, hogy többen tartották ott a markukat a szultánon kívül, s így 521, majd 300,- aztán 133 aranyat és apróbb ajándékokat kellett adniuk.  Minderre az ottani német bankháztól vettek fel pénzt, olyan feltétellel, hogy az majd „Budán az Áron Novák nevű sidónak” kell megfizetni.
Az évszázadok során aztán sok baj érte még templomunkat, de sok áldozattal mindig szebbé is vált. Eredetileg egy karzatosnak épült. Talán 1792-ben építették át. A bejárattal szembeni falon, középen egy hosszú ablak lehetett,  a falrész külső, kávézó felőli oldalán még meg volt vakablakként, az eredeti fapárkánnyal – helyre kellene állítanunk. 1819-ben kapott az épület cseréptetők a tűzvészek miatt. 1911. július 8-án a földrengés a boltozat egy részét omlasztotta be, 1944-ben pedig egy belövés értek, melynek emlékére még látható a befalazott ágyúgolyó.
A berendezés is fokozatosan épült-szépült. A legrégebbi, az a bejárat feletti tábla 1684-ből, mely az építők nevét hirdeti. 1791-ben készült el a jelenlegi és most felújított barokk szószék. Az úrasztala szép faragott kerítése, a „Mózes paddal”, a szószék felőli faragott háttámlával, - mely most nem került vissza -, későbbi 19. századi. A kőpadló 1805 után 80 évvel került cserére, majd néhány évvel ezelőtt felújításra. A padsorok az egyes családok áldozatkézségét tükrözik, s azok helyek szerint tartották jogukat a benneülésre. Sok család ma is tudja – ha nem tartja is fenn rá a jogát, hogy melyik a padja. Egy kis névvel jelezett lócát láthatunk a kiállításon, valamint arról a magános ülésről a régi egyháztagok tudják, hogy a hátsó sorokban Tóth László polgármester bátyjának vitathatatlan helye volt.
A templom története nincs befejezve. Reméljük, hogy még sok száz éven át írják azt utánunk jövő nemzedékek. Mindig lesz mit építeni-szépíteni rajta. Most éppen majd a tető várja az adakozó szíveket és építőmestereket. Reméljük nem hiába és nem is sokára.                   

Elmondta: Sz. Tóth Gergely

gyűjteményi gondnok
 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"